2009. január 26., hétfő

Mesés, mesés, mesés

Fantasztikus hétvégén vagyunk túl, kár hogy nincs több nap belőle, kíváncsi vagyok mit tatrtogathatna még.
Először is a mesés Shiráz Hotel Egerszalókon. Csodálatos szoba, berendezése az Ikea gyerek részlegéről. Ajándék halacskák, gyerek ágyneműk, kedves kispárnák, sámli, játéktartó, babakád wc szűkítő, műanyag pohár. Fantasztikus játszósarok, csodás medencék, fantasztikus szaunák. Az ebédlőben minden finom és csodaszép, de ami a lényeg, mindneki szívből kedves és mosolygós.
A nagyszülők nagyszülők! A fürdő pazar, Luca imád vizicsúszdázni, Tom nemkülömben.
Szombaton csúcsszuper túra a tájfutókkal, csak Atti meg én, mert a nagyszülők, nagyszülők a másik oldalon is! Fantasztikus frizbiparty, boggleparty beszélgetések, miegymás. Vidám hazaérés, "Elemér bácsihoz", Nanyihoz és a törpékhez. Vasárnap egy sikeres matekóra és pihi, gyerekek, szerelem. Olyan tökéletes volt. Köszönöm mindenkinek...

2009. január 20., kedd

Fergeteges délelőttök

Ez a hét szuperül kezdődik, mivel süt a nap és csupa jó dolog történik, kedvesek az emberek és szerdán megyünk Egerszalókra és szombaton meg ha minden igaz Attival kettesben lemegyünk Gántra kirándulni, mert a gyermekeink szabadnapot vettek ki és közölték, hogy itthon akarnak maradni játszani :)

Tegnap délelőtt Lulival elmentünk a Meseboltba, mert elhatároztam, hogy kenyereszsákot varrok és akartam hozzá valami szupi kockás anyagot venni. Hát persze hogy megint otthagytam egy tonna zsozsót és vettem egy kiló gyönyörű mindenféle anyagot, de minden olyan gyönyörű ott, legszívesebben az egész boltot megvenném.
Szóval Luli nagyon jól érezte magát, mert metróztunk, villamosoztunk, mozgólépcsőztünk, meg sétéltunk az autók között és lány létére ezek fantasztikus élmények neki.

Ma reggel nem volt valahogy a topon eléggé köhög és Egerszalók miatt nem akarok kockáztatni, szóval kihagytuk a zenebölcsit és inkább elmentünk a Duna plazaba párásítót venni, mert a régi teljesen tönkrement és a köhögés jó része szerintünk a fűtéstől van. Megvettük a párásítót is, de a délelőtt fénypontja mégsem ez volt. Luli rákapott a mozgólépcsőre úgyhogy mivel ráértünk amúgy kb fél órát mozgólépcsőztünk. Fel meg le mentünk, aztán lifteztünk is, meg akartunk Boribont venni neki, mert nagyon élvezi ha mesélem neki, de amik megvannak, azokat már halálra unom :) Két könyvesboltban is voltunk, de nem kaptunk. Lulit szerintem kárpótolta azonban a könyvesbolti szaladgálás. Lévén kedd délelőtt, nem voltak sokan, így senkit nem zavartunk. Luli föl le szaladgált a polcok között, néha levett egy könyvet, végig lapozta, visszatette, futott tovább, nagyon élvezte.

Csúcs délelőtt volt! Itthon zöldséges tészta, mákos nudli, most csicsika :)

Anyai teendők...

Eljött az ideje, hogy eklétek tárjam ezt a dilemmát és kíváncsi vagyok a véleményetekre.

Leszögezhetjük, hogy imádom a gyerekeimet, és szeretek velük játszani, mesélni nekik. Valamint azt is leszögezhetjük, hogy vannak olyan dolgok az életemben amiket szeretek csinálni nélkülük.

Például Mohámmal kettesben sétálni, beszélgetni, varrni, jó könyveket olvasni, rajzolni a lakásunkat díszíteni, építgetni, kreatívkodni stb.

Olyanok is vannak, amiket nem szeretek annyira mégis kell, vagy inkább úgy fogalmazok idegesít ha nincsenek megcsinálva. Ilyenek: mosás teregetés, takarítás, rendrakás, bevásárlás, hajtogatás, főzés is néha.

Az utóbbi két kategóriából igyekszem minél több dologba bevonni a gyerekeimet is. Sokat segítenek a házimunkában is, de úgy gondolom, s ebben ők is legtöbbször megerősítenek, hogy számukra ez játék (persze Tomnak már vannak feladatai is, de az más történet), sokszor ajánlkoznak maguktól is segíteni, élvezik a dícséretet, amivel elhalmozom utána őket. A saját hobbijaimba is igyekszem bevonni őket. Kikérem a véleményüket, nekik készítek tárgyakat, apróbb lépéseket rájuk bízok.

Vannak azonban olyan dolgok is, amiket nélkülük szeretnék csinálni. Ilyenkor megpróbálok nekik erre az időre olyan programot kitalálni, amit élveznek,(vagy az alvásidejük alatt csinálom, mint most :) ez általában sikerül is, bár ez a dolog igen ritka, részben a gyerekvigyázni képes személyek lanyha érdeklődése miatt, részben más okok miatt. Azért igyekszünk gyakorítani.

A kérdésem arra irányul, hogy mi a helyzet a mindennapokkal. Ha játszani szertnének, és azt szertnék, hogy velük játszam, de ott van a mosnivaló, teregetni kell kupi van a lakásban, és nincs vacsora.

Édesanyám ilyenkor hanyagolta inkább a háztartást és velünk játszott, de ennek rengeteg hátulütője is volt. Például ha apu hazajött üvöltött, hogy kupi van meg kosz, meg nincs kaja. Anyu ha ráeszmélt, hogy belepték a tennivalók ideges lett, és rögtön ugrani kellett és csinálni mindenfélét. A tesóim nagyobb része nem tanult meg rendet tartani kiskorában és nem volt alapvető igénye a tisztaság, rendszeresség rendesség, ennek okán a lakás is egyre nagyobb csatatérré változott (ez azóta azért sokat szelidült:). Valamint ehhez e hozzáálláshoz az is kellet, hogy anyu nem híres a rendmániájáról, szóval őt a kupleráj már csak akkor kezdte zavarni, amikor kb mozdulni sem lehetett már.

Amit én csinálok az az, hogy mivel nekem fontos a rend és a tisztaság inkább ráveszem őket, hogy nélkülem játszanak, amíg kész nem vagyok, vagy segítsenek és így hamarabb elkészülök, de sokszor van, hogy ha elkészültem, akkor már fürdésidő, vacsiidő, alvásidő következik. Az újévi fogadalmaim között szerepelt, hogy elérem valahogyan a rend és tisztaság elhanyagolása nélkül, hogy többet tudjak velük játszani délutánonként.

Szóval azon kívül, hogy hagyjam a francba a házimunkát, fogadjak fel takarítónőt, illetve hogy "nem kell azokkal annyit játszani elvannak azok egyedül is" van esetleg valami más ötletetek számomra? Segitsetek légyszi ha tudtok!!!! Előre is köszi :)

2009. január 8., csütörtök

PIF for Tomka

Meg is van az első ajándék, tegnap "postáztam" :) Tomkát ritkán látni olyan boldognak, mint amilyen tegnap volt mikor megkapta ezt a pénztárcát a játékpénzeinek, régóta vágyott rá :)
Majdnem sírtam, mert össze vissza ölelgetett és egész este mondogatta, hogy mennyire tetszik neki :)

Ő találta ki, hogy milyen legyen:

Ez a nap más mint a többi...

Pótlólag bejegyzek ezerrel. Karácsony előtt varrtam, karácsony után varrtam, aztán meg pihiztem is néhány napot, csak most, hogy végre ráérek kicsit irogatni, most tűnik fel mennyi mindent felejtettem el elmesélni.

Például apósom 60 éves lett, vittünk neki sok lufit, meg sütöttem neki Ildi féle csokitortát, nagyon örült neki. Ezt meg is mutatom :)



Olyan büszke voltam rá, mert igazán olyan cukrászdás lett.

Aztán volt anyunak is szülinapja, 50. neki oroszkrémtortát sütöttem, és mire rájöttem hogy le kellett volna fotózni elfogyott :) Még nem vagyok nagyon jó a dokumentálásban, de gyakorlom ígérem :).

Ja igen és megszületett a pici Bors, így kétszeres nagynéni (vagy mi ) lettem. Hangi úgy néz ki tölt is nálunk egy kis időt Vasárnap, Emes otthon szült, nem lehet egyszerű így :)

Puszilok minden szülinapost :)


Karácsonyi játék


Készítettünk még Attival valamit a gyerekeknek is karácsonyra. Akinek odaadtuk, Hanga, Zsombi, Csenge, és Tomka meg Luli mind nagyon nagy lelkesedéssel vetették rá magukat. Az ötletet a fakopáncsban kapható fa hűtőmágnesek adták.



A fejecskékről öltöztető jutott eszembe a halakról pedig tavacska. Vannak még más ilyen fafigurák is, de azokat a többiek kapták :)

Hát ezek születtek (amit mindenki megkapott):









Nyomtattuk lézer nyomtatóval, lamináltattuk, kivágtuk, a hátára mágnest ragasztottunk. Remek játék a kicsiknek és nagyobbaknak a hűtőre kirakható belőle egy egész történet, könnyű bővíteni, és mi az évszakok tanulására is jól használjuk :)
Kis textilzsákot varrtam, abban tároljuk.

A képekre kattintva A4-ben nyomtatható, ha valaki szertne gyártani. Használjátok egészséggel! :)

2009. január 3., szombat

Lehull a lepel...

Kedves olvasók és nézegetők,
Azután hogy Buék mindenkinek :) meg kell végre mutatnom nektek miket is készítettem karácsonyra, mert már semmi sem titok, csak ajándék :) Írjatok véleményt és jelentkezzetek a játékra hátha kaptok ti is valami szépet :)



Ezek a neszeszerek és táskák a húgaimnak készültek. Más-más színekben a stílusuknak megfelelően. Azt hiszem sikerült eltalálni. :)







Két övtáska is készült. Atti szerint kicsit gagyika, hogy tépőzárral kapcsolódik, de mikor végre feladtam ezt az ötletet 23.-án és elindultam csatot venni hozzájuk, akkor már nem kaptam, szóval maradt az eredeti koncepcióm. Azért így is nagyon tetszett nekik, mármint öcsinek a narancssárga és unokaöcsinek a kék.







Ez a táska volt a "fő" művem. Nagyon magabiztosnak mutatkoztam, de nagyon féltem tőle. Kristy azt kérte, hogy férjen bele két mappa, meg hogy sok zsebe legyen, ja meg a színeket is ő választotta. Azt hiszem a két mappa tól lett teljesítve, szerintem akár öt is beleférne ha nagyon akarja. Igen azt sugallom, hogy sikerült katasztrófálisan elméreteznem. Atti az utolsó napokban már csak gitártoknak csúfolta. Krisz ugyan azt állítja, hogy mindene úgy szupi ahogy van, meg persze ő jóval magasabb mint mi, szóval rajta kevésbé elcseszetten áll mint rajtam a kis stöpszlin. Az ötletet a pántjához innen vettem.




A fésűtartó anyuéké lett a "régi horpadt helyett".



Az alátétekből Roziék és Dédiék kaptak. A fenti kép Roziékét ábrázolja. Dédiék két házikósat kaptak más anyagokból. Ezeket a mintákat pedig a Praktika magazin Patchwork könyvéből vettem, ami csúcsszuper.


Varrtam még a barátnőimnek neszeszereket, amiket le is fotóztam, de valahová eltűntek a képek. Ha megtalálom őket majd felteszem.

Azt hiszem mindenki nagyon örült mindennek, legalábbis úgy látszott :)
Ja persze Atti is kapott még egy applikált terítőt, amit még csak koszosan és gyűrötten tudtam lefotózni, ezt a képet nem teszem fel :) Majd ha kimostam és kivasaltam megmutatom azt is :)