2009. május 7., csütörtök

Születésnap

Boldog szülinapot Attinak!
Persze már kívántam neki réges régen, de itt csak most :) Persze nem minden hátsó szándék nélkül. Készítettem neki egy tortát, amire büszke vagyok.



Túrótorta,
az alapja piskóta a teteján barackok, erre tettem a túrókrémet, persze előbb alufóliából elkészítettem a keretet, hozzászögeltem a dezskához, így nem folyt ki a töltelék, mikor a zselatin megszilárdult, lebontottam a keretet, cukormázzal és meggyszemekkel díszítettem. Elkészült a tudás fája a kígyós marcipánnal :)

És amit kapott, legalábbis az egyik persze, amire vágyott egy asztalközép (Lise Bergene foltos könyvéből)
Így sikerült:




Elmaradt bejegyzések helyett

Kedves olvasóim :)
Szép lassan kiderül, hogy sokan vagytok, csak nem írtok kommenteket...
De írjatooook, légyszi légyszi légysziiiiii!
Annyi mindent ígértem nektek, például, hogy megmutatom végre a Pipacs design táskákat. Még csak az egyiket fotóztam le, azt is csak azért, mert már oda adtam ajándékba és nem lett volna rá később lehetőségem. A sajátomat, amit már hónapok óta lelkesen használok még jellemző módon nem volt érkezésem :( De ami késik nem múlik :)
Addig is itt van ez, amit a Dodónak készítettem, második darab lévén jobban is sikerült mint az enyém :) Kíváncsi vagyok a véleményetekre!



Íme a táska (a fotózást még gyakorolnom kell)



Belsőzseb



Cippzár a fityegővel



Tépőzárral záródik




Részletfotók

Az enyém is ilyen csak piros kord, a belseje narancssárga apró virágos anyag, nélkülözi a gombdíszeket, a tépőzárt, a belső zsebe pedig nem cippzáros, csak egyszerű tasakzseb. A dísze egy narancssárga cica. A pizsimen annyira megtetszett, hogy kellett hímeznem egyet a táskámra is :) (bár a hímzés nem lett valami jó, arra jó volt, hogy ennél a kakasnál már "profi" voltam)
Mindezt csak azért írtam le hátha sosem fogom lefotózni :)

Volt még időközben húsvét is, ami klasszul sikerült, rengeteg tojást gyártottunk, viaszkrétával, még Luca is nagyon élvezte, Tomi az oviban külön is készített gyönyörű festett tojásokat, kis kosarakat is hozzá, ilyeneket:



Tomi festett tojásai



Karcolt tojásaink (két piros Lucáé)

Tojástartót is készítettünk, báránykásat, de arról nem teszek fel képet, mert nem nagy cucc, de annyira élveztük. Volt még közben tavaszi vásár az oviban, amire klassz táblácskákat készítettem színes kartonpapírból, nyolc darabot, de mind a nyolcat azonnal megvette valaki, igy nem maradt időm lefotózni, de talán egyszer majd felteszem a sablont, mert jól sikerült (volt nyuszis meg bárányos táblácska is).

Hát ennyit most a kreatív mindenfélékről.
Közben voltunk még Alsópáhokon is a világ legszuperebb baráti nyaralása volt amiben eddig részem volt. Annyira jó érzés volt, hogy biztosan lehetett tudni: akármilyen konfliktust kezelni tudunk, mert az a legfontosabb, hogy szeretjük egymást, és persze azért, mert apróságokon kívül nincs közöttünk különbség. Azt hiszem mind szuperül éreztük magunkat, de a gyerekek bizonyosan. Képek errefelé!

Vidámság nektek mára és kommentáljatok :)

2009. május 4., hétfő

Réges régen...

...Jártam erre, remélem nem haragszotok, közben annyi minden történt...
Mesélek hamarosan :)

2009. március 26., csütörtök

Lucavirágból angyalországba...

Luli beteljesíti mindazt amit valaha memória terén reméltem a porontyaimtól. Tomi etéren kicsit lassan ért be, csak mostanra érkezett el az az idő, amikorra kívülről megjegyez dolgokat könnyen, de még most is ha nem emlékszik valamire szemrebbenés nélkül Atti génjeit lépteti előtérbe és költ mintha a vízcsapból folyna a hülyeség, nagyon mókásan csinálja.
Lucuskám, mindent, úgy ahogy van kívülről nyomat. Olyanokat is énekelget a zenebölcsi palettájáról, ami közben az eddigi alkalmakon valahányszor csak énekeltük mással foglalkozott, vagy épp félig hisztizett.
Vannak azonban vicces momentumok, hiszen még csak húsz hónapos, bár remekül beszél a szókincse még kevés és sok szót, ami a versekben, dalokban előfordul, még nem ért így átkölti arra, ami számára is értelmezhető. Így lett a Bodzavirágból Lucavirág a Lengyelországból angyalország. Olyan gyönyörű nem?

Amiket mostanában énekelget:

Bodzavirágból, bodzavirágból
Hullik a, hullik a sárga virágpor.
Fent meg a felhők szállnak az égen,
Bodzafehéren, bodzafehéren.

Szálj, szálj felhő, pamacsos!
Hullj le te zápor, aranyos!
Hullj le te zápor égi virágpor,
Égen nyíló bodzavirágból!

Kiskacs fürdik fekete tóban,
Anyjához készül Lengyelországba.
Síkos a talpa, magas a sarka
Fordulj ki fordulj, szép aranyalma!

Katicabogárka pöttyös ruhácskába
Röppanj fel!

Jöjj ki napocska itt apád itt anyád
Sót törünk, borsot törünk tökkel harangozunk.

Bóbita bóbita táncol
Körben az angyalok ülnek
Béka hadak fuvoláznak
Sáska hadak hegedülnek.

Kellemes mondókázást, énekelgetést Nektek is!

2009. március 25., szerda

Esküvői játék

Mici egy játékra invitálta az olvasóit, melyben egy sajátkészítésű díjat is nyerhet az ember...
Csak be kell mutatni az esküvői ruhámat, amit én terveztem és imádtam és a csokromat, amiből kettő volt :). Nagyon szívesen megteszem, mert életem legszebb napja volt az esküvőm, na jó, az egyik :)
Hát nézzétek és csodálkozzatok :) egyszer ilyen szép is voltam és még leszek :)



Ez a leggyönyörűbb fotónk és jól látszik rajta a margarétacsokrom. A másik csokrom 365 szál pipacs volt, Atti szedte nekem az esküvőnk délelőttjén. (A kedvenc virágom)



Ezen a másik képen a ruhám látszik jól :)

Imádtam az esküvőmet és boldog vagyok. hogy megoszthattam veletek egy kicsi részletét :)

Túlélő

Fagyosan, de fantasztikusan éreztük magunkat a hétvégén...
Később talán még írok többet is, most annyit, imádom a túlélőket :)

2009. március 10., kedd

Elmaradt közlendők

Már megint hova tűntem? Betegek a porontyok! Ugyanattól a mandulagyulladástól szenvednek mindketten. Tominak a fülére Lulinak a tüdejére húzódik, kinek melyik a gyengébb. Nem kellemes, habár itthon sokmindent csinálunk. Tomi rákapott a kreatívkodásra, csinált egy krokodilos dobozt, egy bálnás és egy tengeralattjárós forgókorongos játékot, és egy rugóspattanó játékot. Holnap lefotózom és megmutatom majd nektek is. Olyan nagy türelemmel, és odaadással dolgozott, ez meg is hozta a gyümölcsét, gyönyörűek lettek a munkái.
Adós vagyok még a farsangi jelmezekkel és az általam varrt táskával. A táskát hamarosan lefotózom és felteszem egy külön bejegyzésben, majd ha meglesznek a tartozékai is :)
És íme a jelmezek:



A pitypang jelmez az idei szemem fénye (talán azért, mert azt csináltam én :). A lovag is jó lett nagyon, Tomi főleg az Atti festette sárkányos páncélért és a kék tollforgós, rostélyos sisakért volt oda.

Minden jót és egészséges gyerkőcöket, vidám napokat nektek! Hamarosan jövök megint...

2009. február 24., kedd

Első ötlet anyutól

Már sokszor megfogalmazódott bennem, hogy egy gyerek vagy akár egy felnőtt is könnyebben megjegyez valamit, ha látja és hallja is egyszerre. Ma megvettem végre Bartos Erika Zsákbamacska című könyvét, amit Dortje nagyon ajánlgatott már karácsonykor is, ma végre szembejött. Erika rajzai csodaszépek az AnnaPeti Gergő könyveknek is nagy rajongói vagyunk. Ő is, ki tudja hogy tudatosan vagy tudat alatt, de alkalmazza ezt a módszert. Mindent lerajzol amiről olvasunk, sőt még annál többet is, így teret ad a további képzelődésre is. A versek mellett sok esetben olyan rajzokat találtam, amik szinte soronként örökítik meg az eseményeket, A gyerekek így könnyebben megtanulhatják kívülről is a verseket, csak a képre néznek és már tudják is mondani. Nem írtam volna meg ezt a bejegyzést, ha anyu nem mesél nekem ma ugyanerről. A pereskedésről beszélgettek a másodikosokkal a suliban és anyu felolvasta nekik Arany János: A fülemile című klasszikusát. Péter és Pál története sok olyan szót, kifejezést tartalmaz, ami miatt a mai gyerekek számára kevésbé értelmezhető, és különben is úgy gondolom, hogy egy másodikostól végképp nem elvárható, hogy olvasás alapján felfogjon és helyre tegyen egy ilyen verset. Anyu cselhez folyamodott. A táblán olvasás közben rajzba öntötte a verset. A gyerekek persze még egy hét elteltével is emlékeztek a történetre és tudták mit jelent a pereskedés. Azt gondolom, hogy ez a módszer nem csak általános iskolásoknál válik be, de majd tesztelem ha visszamegyek tanítani. Ha valakinek van hasonló tapasztalata, szívesen venném ha megosztaná velem. Akár tanítási, akár kisgyrekekkel otthon...
Köszönöm, hogy megírhattam nektek!

Farsang Gene Kellyvel, Luca és a kutya, szemölcsök ezerrel, miegymás...

Tomi eddig még csak részletet látott az Ének az esőben című filmből, de időről időre követelte a YouTube-ról a kedvenc táncolós dalát. Ma Atti kitalálta, hogy nézzük meg az egészet. Kicsinyem megigézve tapadt a képernyőre, hatalmas kacagások és tátott szájú bámulások közepette végül vége lett a filmnek, Tomi pár pillanatig némán ült majd megszólalt:-Mégegyszer!
Lefekvés közben meg már azt tervezgette, hogy jövő farsangra miket kell beszerezni a Gene Kelly jelmezhez...

Hát ez sem kevésbé jó, mint a batman vagy pókember például, amiből egy két tonnányi jelent meg az ovis farsangon. Merthogy ezen is túl vagyunk! Nagy élmény volt mindkét lurkónak, és nekünk is. Mindenki aranyos és kedves volt, az óvónénik és a dadus a hét törpe közűl háromnak öltöztek. Rajtunk kívül csak egy szülő vett fel jelmezt, ő kalóz volt. Atti hétfejűsárkány, én varjú bőrbe bújtam. Tomi lovag jelmeze is szuperül sikerült, de -nem dicsekvésből- szerintem Luca pitypangja volt a legklasszabb a bálon. Képeket is prezentálok majd, de a családtagok kedvéért majd csak szombat után, mert akkor még bemutatózunk egyet apósoméknál. Amúgy a gyerekeknek nagyon jó kis versenyek voltak: ki iszik gyorsabban szívószállal, ki eszik meg gyorsabban egy kis tányér zizit csak a szájával, stb., jutalom a részvételért járt a győztes nagy tapsot, éljenzést kapott. Tomi lekesen részt vett bennük, aztán volt seprű adogató a felnőtteknek és még egy csomó vegyes verseny is (anya fia, apa lánya táncverseny papíron, szülő bekötött szemmel eteti fiát, lányát pudinggal stb. Szuperül éreztük magunkat. Köszönjük!

Tegnap szegény kicsi Lucámról megint levakart a bőrgyógyász vagy 100 szemölcsöt. Annak aki nem tudná hogyan működik, azt kívánom, hogy soha ne kelljen megtudnia. Kevés borzasztóbb dolgot tudok elképzelni.

A babám félig meztelenül kapálózik az asztalon lefogva, és közben üvölt és egyre több seb van rajta és a végén úgy néz ki, mint akinek levágták a fejét utána meg visszavarrták. Tudom hogy kicsit brutális, de sajnos ez a valóság.

Tomiról is szedtek már le szemölcsöket és elképesztő a két gyerek hozzáállásának különbsége. Tomi sír sír vígasztalhatatlanul, mikor már minden befejeződött, akkor is még vagy fél óráig teljes stresszben van hisztizik kiabál rángatja, dobálja magát. Így reagál bármilyen nagyobb vagy hirtelen fájdalomra, ilyenkor bárhogyan próbálom nem igazán lehet megnyugtatni. Egy idő után a figyelemelterelés működik, de jóval kisebb hatékonysággal, mint egyébként.
Luca nagyon sír, de ha sokáig elhúzódik a dolog egy idő után már csak beletörődőn hüppög. Amikor vége van rögtön befejezi a sírást és másról kezd el beszélni, nem is lehet vele a dologról még vagy húsz percig beszélgetni. Például a nagyon fájt? kérdésre azt mondja ott egy cica, meg ilyenek. Aztán később elmondja de csak kérdezésre és keveset.
Furi...

Luca imádja a kutyákat. Kezéből eteti simogatja, szeretgeti őket, de mostanába néha itthon sírva szalad hozzám, hogy kutya van a szobában, fél, alig mer bejönni velem és mutatja hogy ott látta. Benéz ágy alá, asztal alá, nem akar elengedni percekig, míg végre elhiszi hogy rajtunk kívül nincs itthon senki. Van ötlete valakinek hogy mi lehet ez?
Szép hetet mindenkinek!

2009. február 17., kedd

Hogy is van ez?

Fizikusok segítség,
Valaki magyarázza meg nekem ezt a jelenséget, ekkora szél nem volt ma, vagy igen?


2009. február 16., hétfő

Varrogattam, eltűntem

Kedves néptelen olvasótáborom!
Elnézéseteket kérem, hogy eltűntem egy időre, de mostanában varrogattam, nem is keveset és a farsangi szezon is a nyakunkon, szóval jelmezeket is gyártogatunk egy kis lovagnak és egy még kisebb bóbitának, és magamnak talán egy biganénét, hogy Luli szavaival fejezzem ki magam :). Meg fogom mutatni őket a tulajdonosaikkal együtt, ha már teljesen készen lesznek.

Plüsi varrásra adtam a fejemet. Már régóta terveztem, hogy kipróbálom a zacskós nyuszikat és macikat és most rászántam magamat. A nyuszi pofija kicsit kutyás lett és a ruhavarrás még nem megy tökéletesen, de a gyerekeim nagyon örültek nekik, mert puhák és kedvesek :) Idő közben vettem pár szuper könyvet is, az egyik a mostanában olyan népszerű Tilda könyvek egyike. Nem vagyok a stílus rabja, de van néhány kedves darab és jó ötlet, főleg a figurák között. Csengét a nagy betegsége után meg is leptem egy aranyos macival, amit elfelejtettem lefotózni, pedig nagyon tündéri lett. A kistesóját is megvarrtam, azt meg is mutatom majd, Tomi lecsapott rá egyből :)

.

Megvarrtam még életem első patchwork terítőjét, szerintem egész szép lett. Árpiék kapták, nagyon örültek neki!




Az ötletet Dorottya takaróiról lestem, de én levarrtam a varrásvonalak mentén, még van mit gyakorolni, de azért nem lett rossz.

Ezeken kívűl varrtam egy kedves Valentin-napi nyuszit Attinak (a régi alvósnyusziját, amit szintén én varrtam, de még elég kezdetleges volt megették a valamilyen lepkék). Kért neki egy hétköznapi ruhatárat is, hát majd kap valamikor :)




Ez a nyuszi is Tilda dizájn. A neve Balu lett és Atti nagyon örült neki. Pénteken csodás estét töltöttünk együtt Nóri jóvoltából. Volt mozi Valami Amerika 2. csudaklassz, és vacsi is sztrapacska, meg dumcsi és dumcsi és a séta amire még nagyon vágytam sajnos metsző hideg és orkán jellegű szél miatt ezúttal elmaradt, de bepótoljuk...
Folyt köv hamarosan

2009. január 26., hétfő

Mesés, mesés, mesés

Fantasztikus hétvégén vagyunk túl, kár hogy nincs több nap belőle, kíváncsi vagyok mit tatrtogathatna még.
Először is a mesés Shiráz Hotel Egerszalókon. Csodálatos szoba, berendezése az Ikea gyerek részlegéről. Ajándék halacskák, gyerek ágyneműk, kedves kispárnák, sámli, játéktartó, babakád wc szűkítő, műanyag pohár. Fantasztikus játszósarok, csodás medencék, fantasztikus szaunák. Az ebédlőben minden finom és csodaszép, de ami a lényeg, mindneki szívből kedves és mosolygós.
A nagyszülők nagyszülők! A fürdő pazar, Luca imád vizicsúszdázni, Tom nemkülömben.
Szombaton csúcsszuper túra a tájfutókkal, csak Atti meg én, mert a nagyszülők, nagyszülők a másik oldalon is! Fantasztikus frizbiparty, boggleparty beszélgetések, miegymás. Vidám hazaérés, "Elemér bácsihoz", Nanyihoz és a törpékhez. Vasárnap egy sikeres matekóra és pihi, gyerekek, szerelem. Olyan tökéletes volt. Köszönöm mindenkinek...

2009. január 20., kedd

Fergeteges délelőttök

Ez a hét szuperül kezdődik, mivel süt a nap és csupa jó dolog történik, kedvesek az emberek és szerdán megyünk Egerszalókra és szombaton meg ha minden igaz Attival kettesben lemegyünk Gántra kirándulni, mert a gyermekeink szabadnapot vettek ki és közölték, hogy itthon akarnak maradni játszani :)

Tegnap délelőtt Lulival elmentünk a Meseboltba, mert elhatároztam, hogy kenyereszsákot varrok és akartam hozzá valami szupi kockás anyagot venni. Hát persze hogy megint otthagytam egy tonna zsozsót és vettem egy kiló gyönyörű mindenféle anyagot, de minden olyan gyönyörű ott, legszívesebben az egész boltot megvenném.
Szóval Luli nagyon jól érezte magát, mert metróztunk, villamosoztunk, mozgólépcsőztünk, meg sétéltunk az autók között és lány létére ezek fantasztikus élmények neki.

Ma reggel nem volt valahogy a topon eléggé köhög és Egerszalók miatt nem akarok kockáztatni, szóval kihagytuk a zenebölcsit és inkább elmentünk a Duna plazaba párásítót venni, mert a régi teljesen tönkrement és a köhögés jó része szerintünk a fűtéstől van. Megvettük a párásítót is, de a délelőtt fénypontja mégsem ez volt. Luli rákapott a mozgólépcsőre úgyhogy mivel ráértünk amúgy kb fél órát mozgólépcsőztünk. Fel meg le mentünk, aztán lifteztünk is, meg akartunk Boribont venni neki, mert nagyon élvezi ha mesélem neki, de amik megvannak, azokat már halálra unom :) Két könyvesboltban is voltunk, de nem kaptunk. Lulit szerintem kárpótolta azonban a könyvesbolti szaladgálás. Lévén kedd délelőtt, nem voltak sokan, így senkit nem zavartunk. Luli föl le szaladgált a polcok között, néha levett egy könyvet, végig lapozta, visszatette, futott tovább, nagyon élvezte.

Csúcs délelőtt volt! Itthon zöldséges tészta, mákos nudli, most csicsika :)

Anyai teendők...

Eljött az ideje, hogy eklétek tárjam ezt a dilemmát és kíváncsi vagyok a véleményetekre.

Leszögezhetjük, hogy imádom a gyerekeimet, és szeretek velük játszani, mesélni nekik. Valamint azt is leszögezhetjük, hogy vannak olyan dolgok az életemben amiket szeretek csinálni nélkülük.

Például Mohámmal kettesben sétálni, beszélgetni, varrni, jó könyveket olvasni, rajzolni a lakásunkat díszíteni, építgetni, kreatívkodni stb.

Olyanok is vannak, amiket nem szeretek annyira mégis kell, vagy inkább úgy fogalmazok idegesít ha nincsenek megcsinálva. Ilyenek: mosás teregetés, takarítás, rendrakás, bevásárlás, hajtogatás, főzés is néha.

Az utóbbi két kategóriából igyekszem minél több dologba bevonni a gyerekeimet is. Sokat segítenek a házimunkában is, de úgy gondolom, s ebben ők is legtöbbször megerősítenek, hogy számukra ez játék (persze Tomnak már vannak feladatai is, de az más történet), sokszor ajánlkoznak maguktól is segíteni, élvezik a dícséretet, amivel elhalmozom utána őket. A saját hobbijaimba is igyekszem bevonni őket. Kikérem a véleményüket, nekik készítek tárgyakat, apróbb lépéseket rájuk bízok.

Vannak azonban olyan dolgok is, amiket nélkülük szeretnék csinálni. Ilyenkor megpróbálok nekik erre az időre olyan programot kitalálni, amit élveznek,(vagy az alvásidejük alatt csinálom, mint most :) ez általában sikerül is, bár ez a dolog igen ritka, részben a gyerekvigyázni képes személyek lanyha érdeklődése miatt, részben más okok miatt. Azért igyekszünk gyakorítani.

A kérdésem arra irányul, hogy mi a helyzet a mindennapokkal. Ha játszani szertnének, és azt szertnék, hogy velük játszam, de ott van a mosnivaló, teregetni kell kupi van a lakásban, és nincs vacsora.

Édesanyám ilyenkor hanyagolta inkább a háztartást és velünk játszott, de ennek rengeteg hátulütője is volt. Például ha apu hazajött üvöltött, hogy kupi van meg kosz, meg nincs kaja. Anyu ha ráeszmélt, hogy belepték a tennivalók ideges lett, és rögtön ugrani kellett és csinálni mindenfélét. A tesóim nagyobb része nem tanult meg rendet tartani kiskorában és nem volt alapvető igénye a tisztaság, rendszeresség rendesség, ennek okán a lakás is egyre nagyobb csatatérré változott (ez azóta azért sokat szelidült:). Valamint ehhez e hozzáálláshoz az is kellet, hogy anyu nem híres a rendmániájáról, szóval őt a kupleráj már csak akkor kezdte zavarni, amikor kb mozdulni sem lehetett már.

Amit én csinálok az az, hogy mivel nekem fontos a rend és a tisztaság inkább ráveszem őket, hogy nélkülem játszanak, amíg kész nem vagyok, vagy segítsenek és így hamarabb elkészülök, de sokszor van, hogy ha elkészültem, akkor már fürdésidő, vacsiidő, alvásidő következik. Az újévi fogadalmaim között szerepelt, hogy elérem valahogyan a rend és tisztaság elhanyagolása nélkül, hogy többet tudjak velük játszani délutánonként.

Szóval azon kívül, hogy hagyjam a francba a házimunkát, fogadjak fel takarítónőt, illetve hogy "nem kell azokkal annyit játszani elvannak azok egyedül is" van esetleg valami más ötletetek számomra? Segitsetek légyszi ha tudtok!!!! Előre is köszi :)

2009. január 8., csütörtök

PIF for Tomka

Meg is van az első ajándék, tegnap "postáztam" :) Tomkát ritkán látni olyan boldognak, mint amilyen tegnap volt mikor megkapta ezt a pénztárcát a játékpénzeinek, régóta vágyott rá :)
Majdnem sírtam, mert össze vissza ölelgetett és egész este mondogatta, hogy mennyire tetszik neki :)

Ő találta ki, hogy milyen legyen:

Ez a nap más mint a többi...

Pótlólag bejegyzek ezerrel. Karácsony előtt varrtam, karácsony után varrtam, aztán meg pihiztem is néhány napot, csak most, hogy végre ráérek kicsit irogatni, most tűnik fel mennyi mindent felejtettem el elmesélni.

Például apósom 60 éves lett, vittünk neki sok lufit, meg sütöttem neki Ildi féle csokitortát, nagyon örült neki. Ezt meg is mutatom :)



Olyan büszke voltam rá, mert igazán olyan cukrászdás lett.

Aztán volt anyunak is szülinapja, 50. neki oroszkrémtortát sütöttem, és mire rájöttem hogy le kellett volna fotózni elfogyott :) Még nem vagyok nagyon jó a dokumentálásban, de gyakorlom ígérem :).

Ja igen és megszületett a pici Bors, így kétszeres nagynéni (vagy mi ) lettem. Hangi úgy néz ki tölt is nálunk egy kis időt Vasárnap, Emes otthon szült, nem lehet egyszerű így :)

Puszilok minden szülinapost :)


Karácsonyi játék


Készítettünk még Attival valamit a gyerekeknek is karácsonyra. Akinek odaadtuk, Hanga, Zsombi, Csenge, és Tomka meg Luli mind nagyon nagy lelkesedéssel vetették rá magukat. Az ötletet a fakopáncsban kapható fa hűtőmágnesek adták.



A fejecskékről öltöztető jutott eszembe a halakról pedig tavacska. Vannak még más ilyen fafigurák is, de azokat a többiek kapták :)

Hát ezek születtek (amit mindenki megkapott):









Nyomtattuk lézer nyomtatóval, lamináltattuk, kivágtuk, a hátára mágnest ragasztottunk. Remek játék a kicsiknek és nagyobbaknak a hűtőre kirakható belőle egy egész történet, könnyű bővíteni, és mi az évszakok tanulására is jól használjuk :)
Kis textilzsákot varrtam, abban tároljuk.

A képekre kattintva A4-ben nyomtatható, ha valaki szertne gyártani. Használjátok egészséggel! :)

2009. január 3., szombat

Lehull a lepel...

Kedves olvasók és nézegetők,
Azután hogy Buék mindenkinek :) meg kell végre mutatnom nektek miket is készítettem karácsonyra, mert már semmi sem titok, csak ajándék :) Írjatok véleményt és jelentkezzetek a játékra hátha kaptok ti is valami szépet :)



Ezek a neszeszerek és táskák a húgaimnak készültek. Más-más színekben a stílusuknak megfelelően. Azt hiszem sikerült eltalálni. :)







Két övtáska is készült. Atti szerint kicsit gagyika, hogy tépőzárral kapcsolódik, de mikor végre feladtam ezt az ötletet 23.-án és elindultam csatot venni hozzájuk, akkor már nem kaptam, szóval maradt az eredeti koncepcióm. Azért így is nagyon tetszett nekik, mármint öcsinek a narancssárga és unokaöcsinek a kék.







Ez a táska volt a "fő" művem. Nagyon magabiztosnak mutatkoztam, de nagyon féltem tőle. Kristy azt kérte, hogy férjen bele két mappa, meg hogy sok zsebe legyen, ja meg a színeket is ő választotta. Azt hiszem a két mappa tól lett teljesítve, szerintem akár öt is beleférne ha nagyon akarja. Igen azt sugallom, hogy sikerült katasztrófálisan elméreteznem. Atti az utolsó napokban már csak gitártoknak csúfolta. Krisz ugyan azt állítja, hogy mindene úgy szupi ahogy van, meg persze ő jóval magasabb mint mi, szóval rajta kevésbé elcseszetten áll mint rajtam a kis stöpszlin. Az ötletet a pántjához innen vettem.




A fésűtartó anyuéké lett a "régi horpadt helyett".



Az alátétekből Roziék és Dédiék kaptak. A fenti kép Roziékét ábrázolja. Dédiék két házikósat kaptak más anyagokból. Ezeket a mintákat pedig a Praktika magazin Patchwork könyvéből vettem, ami csúcsszuper.


Varrtam még a barátnőimnek neszeszereket, amiket le is fotóztam, de valahová eltűntek a képek. Ha megtalálom őket majd felteszem.

Azt hiszem mindenki nagyon örült mindennek, legalábbis úgy látszott :)
Ja persze Atti is kapott még egy applikált terítőt, amit még csak koszosan és gyűrötten tudtam lefotózni, ezt a képet nem teszem fel :) Majd ha kimostam és kivasaltam megmutatom azt is :)